Íratkozzon fel!











Hasznot hozó tanácsok vállalkozóknak,tőzsdézőknek


 A tőzsdézést teljes mértékben pszichológia tevékenységnek tartom, csakúgy mint az amerikai

 tőzsdepszichológusok. Hiszen a sikeres tőzsdei kereskedés tanulási folyamatokon / kognitív és

 emocionális/ keresztül valósul meg. A legújabb neuro-közgazdaságtani kísérletek szerint /Damasio,

 LeDoux/ az érzelmeknek döntő szerepük van a tőzsdei, befektetési döntések során.


 „ Érzelem nélkül nincs értelem” Mérő László                                                      


A tőzsdézés rövidtávon szerencsejáték, hosszútávon tisztán képesség. 

 

Csak akkor lehetsz hosszútávon sikeres tőzsdei kereskedő:

1. Ha a pénzügyi személyiséged megfelelő szintűre fejleszted.

2. Ha a kereskedési stratégiádat az életstílusodnak, karakterednek megfelelően alakítod ki.

3. Ha érzelmi és kognitív cooping stratégiádat a kereskedéshez igazítod.

4. Ha a megtervezett kereskedési stratégiádat fegyelmezetten betartod.

5. Ha tisztában vagy a piac sajátosságaival, hogy bármi megtörténhet, valószínűségekben gondolkozol.

6. Ha a teljes felelősséget a befektetési döntésedkor felvállalod, függetlenül a kimeneteltől.

7. Ha kereskedési szakma iránt vállalod a teljes elhivatottságot.


A konzultáció segítség lehet mindazok számára, akik vállalkozással vagy tőzsdei befektetéssel foglakoznak. 

A mentorálás folyamata a sikeres vállalkozók, befektetők és tőzsdések gondolkodásmódjáról, a pénzügyi és érzelmi személyiséged felméréséről és  fejlesztéséről  fog szólni a legújabb módszerek szerint.

Bővebben...
 
Beszélgettünk a tőzsdéről a Parlament Tv-ben, klikk a képre




 
A sikeres tőzsdei kereskedés 10 fő szabálya!

Miden magyarországi előadásán voltam. Nagyon hasznos volt. A daytrade rendkívül megterhelő mentálisan, ezt sokszor kiemelte, ezért nem ajánlott kezdőknek. Ő is hosszú évek alatt tanulta meg a helyes mentális viselkedést. A tőzsde rövid távon színtiszta pszichológia!


Miden magyarországi előadásán voltam. A daytrade rendkívül megterhelő mentálisan, ezt sokszor kiemelte, ezért nem ajánlott kezdőknek. Ő is hosszú évek alatt tanulta meg a helyes mentális viselkedést. A tőzsde rövid távon színtiszta pszichológia!Miden magyarországi előadásán voltam. Nagyon hasznos volt. A daytrade rendkívül megterhelő mentálisan, ezt sokszor kiemelte, ezért nem ajánlott kezdőknek. Ő is hosszú évek alatt tanulta meg a helyes mentális viselkedést. A tőzsde rövid távon színtiszta pszichológia! 

 
A pénzügyi döntéseink pszichocsapdái

Nemzetközi felmérés szerint az emberek nem következetesek a pénzügyi döntések terén. Például amikor valamilyen fogyasztási cikket  akarnak vásárolni pl. televíziót. akkor gondosan érdeklődnek, végignézik interneten, vagy az üzletekben a kínálatot, az árakat. Amikor viszont  befektetési döntést hoznak, nem járják körül elég alaposan a lehetőségeket. Sokszor gyorsan, meggondolatlanul  egy bróker, egy ismerős, vagy egy barát tanácsára vesznek részvényeket, a nagy haszon reményében. Ha a részvény befektetés veszteséges lesz a felszínes döntés következménye miatt az szinte biztos, hogy /kognitív disszonanciát/érzelmi feszültséget, bűntudatot, megbánásst okoz. A pszichológiában általánossá vált az a szemlélet, hogy az emberi viselkedés egyik fő mozgatórugója a következetesség iránti vágy

Bővebben...
 
Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink!

Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink!
Nem tudunk bánni a pénzzel - Magyarország jelenkori problémáinak egy jelentős része (devizahitelezés) erre vezethető vissza. Logikus válasznak tűnik, hogy ez abból adódik, hogy nincsenek meg a szükséges ismereteink, de ne felejtsük el: döntéseinkben legalább annyira fontosak az érzelmek, mint az ész.
Márpedig a pénzügyek sem mentesek az érzelmektől - sőt! A pénzhez pozitív és negatív érzelmek is kapcsolódhatnak. Hisz a pénz függetlenség, különlegesség, és kulcs, aminek segítségével a vágyott csoportok és társaságok tagjaivá válhatunk, de megtestesítheti a gonoszt is, a pénz ugyanis kapzsiság, önzés, anyagiasság és felületesség is lehet egyesek szemében.
A pénzköltés sem tisztán racionális döntés, sokszor „tudattalan emocionális erők" határozzák meg mire mennyit adunk ki és miképp. Mindennapi tapasztalataink is alátámasztják, hogy egyértelmű kapcsolat van a pénz használata és az érzelmi intelligencia (EQ) között. Ez utóbbi az a kognitív képesség, amely az érzelmek azonosítására, irányítására és kontrolljára vonatkozik. A magasabb EQ-val rendelkező egyének kevésbé értékelik a pénzt, mint olyan eszközt, amely hatalmat, státuszt és presztízst hordoz, szemben az alacsonyabb EQ-val bíró fogyasztókkal. Aki pénzorientált, az inkább a munkájára összpontosít, és kevésbé érdeklődik környezetük iránt. Mindebből nem kell különösebben messzemenő következtetéseket levonni, de azt jól mutatja, hogy a megfelelő szintű érzelmi kontroll képessége fontos a pénz adekvát és optimális használatához.
Egyes kutatók odáig mennek, hogy szerintük a pénzt olyan eszköznek érdemes tekinteni, amely a drogokhoz hasonló hatásokat képes okozni a fogyasztókban. A pénz intenzív „jutalmazásos" élményeket generál az emberi szervezetben: azaz a pénz felhalmozása és elköltése pozitív hatásokat okoz az egyén szervezetében.
Könnyen belátható és elfogadható, hogy a materiális irányultság és a pénzzel kapcsolatos attitűd számos formában összekapcsolódnak. Az erős materiális irányultság jellemzően együtt jár a pénzzel kapcsolatos pozitív attitűdökkel: az ilyen fogyasztók szeretnek költeni, kevésbé képesek megtakarítani, a pénzt pedig olyan eszköznek tekintik, amellyel kedvező benyomást kelthetnek másokban. Az is jellemző, hogy a magasabb anyagi jóllétben élő fogyasztók inkább kihangsúlyozzák a pénz szociális aspektusait, mint a szegényebb fogyasztók, vagyis nem úgy viszonyulunk a pénzhez, ha van, mint ha nincs.
A felmérések szerint a magyarokban erős a birtoklás-vágy, még akkor is, ha a megfelelő fedezet nem áll rendelkezésükre. A hitelek és kölcsönök elterjedése azt mutatja, hogy a kívánatos termékek birtoklása gyakran fontosabb, mint pénzügyi helyzetünk pontos felmérése és a fogyasztás ahhoz való igazítása. Az is látható, hogy Magyarországon a tulajdont egyre inkább a szociális befolyás és hatalom szimbólumaként értékelik, amiért érdemes versengeni - a világképünk tehát elég pénz-centrikus és anyagias.
Mindez arra utal, hogy a fogyasztói szocializáció során a pénzzel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is el kell sajátítanunk. Nem csak tényszerű ismeretekre van szükség a pénzzel kapcsolatban, hanem meg kell tanulni azt is, hogy miképp tudjuk kordában tartani azon érzelmeinket, amelyek rossz pénzügyi döntésekre sarkallhatnak minket.

Nem tudunk bánni a pénzzel - Magyarország jelenkori problémáinak egy jelentős része (devizahitelezés) erre vezethető vissza. Logikus válasznak tűnik, hogy ez abból adódik, hogy nincsenek meg a szükséges ismereteink, de ne felejtsük el: döntéseinkben legalább annyira fontosak az érzelmek, mint az ész.

Márpedig a pénzügyek sem mentesek az érzelmektől - sőt! A pénzhez pozitív és negatív érzelmek is kapcsolódhatnak. Hisz a pénz függetlenség, különlegesség és a hatalom aminek segítségével a vágyott csoportok és társaságok tagjaivá válhatunk, de megtestesítheti a gonoszt is, a pénz ugyanis kapzsiság, önzés, anyagiasság és felületesség is lehet egyesek szemében.

Bővebben...
 
« ElsőElőző1234KövetkezőUtolsó »

Oldal 1 / 4
Ugrás az oldal tetejére